HTML

Utolsó simítás

Történetek egy "mélyrepülés a tenger alatti" időszakból - Attól, hogy épp nem vagy rajta a hullámon, még nem biztos, hogy elsűllyedsz örökre.

Utolsó kommentek

Linkblog

2007.12.04. 10:05 Zazz

A Part

- Hiába mész el, ha mindig felhívsz.

VI. fejezet - A Part

Ne erőltesd.
Nem mondom, hogy nem esik jól - mert valamilyen perverz, önigazoló, mazo módon még tetszik is -, de jobb lenne, ha tartanád magad az elhatározásodhoz. Én nem így akartam, mégis igazodnom kell a döntésedhez, amit teljesen önállóan hoztál meg.
Persze, persze. Tudom, hogy "ebben én is benne vagyok".. alig volt időm ezzel foglalkozni, mert valami más kötötte le a figyelmem. Igen. Valami más, de az is szorosan kapcsolódik hozzánk. Egy elképzelés, egy terv, amit hajszoltam.

Eldöntötted, s csak úgy, egyik napról a másikra közölted velem, hogy mire jutottál. Határozott voltál. Szavam sem lehetett. Legfeljebb elfogadhattam, semmit nem tehettem ellene.
Mégis visszakozol. Miért? Mégsem volt jó döntés?

Gondolod? Mostmár? Nem volt jó az időzítés?

Tudod, bevallom, hogy én nem így terveztem, de ha így akartad, akkor csináljuk így.
Mások is megteszik. Nem is bánják meg. Azonnal biztosan nem.
Persze, ha az ember nem elég körültekintő és nem tesz meg bizonyos óvintézkedéseket nagy égés lehet belőle. Akkor bánhatja meg igazán, de az elmulik hamar. Nem lehet semmi maradandó károsodás.
Úgy tűnt, hogy ha nem is készültél fel teljes mértékben, legalább átgondoltad a lehetséges következményeket és mintegy eltökélten feltettél mindent erre a lapra.

Ez szép, mert én nem biztos, hogy ennyire bátor lettem volna, főként nem a jelen helyzetben. A környezeti viszonyok nem a legalkalmasabbak szerintem, de végül is hát ezért vagyunk itt, ahol, nemigaz?!

Mégis visszakozol.

Hihetetlen, hogy még mindig meg tudsz lepni.
Annyi év után. A szeszély és a kiszámíthatatlanság vagy. Hogy ez érdekes-e? Eleinte az volt, de mostanra ez az érzés már megkopott. Megbízhatatlanságnak és bizonytalanságnak nevezném. A sor végére még beszúrnám a következetlenséget, ha nem bánod.

Miért?
Hát azért, mert minden jel arra mutat, hogy meggondoltad magad.

Velem ne csináld ezt.

Akármennyire is aggódsz, hidd el, hogy megjött a kedvem! Nem mondom, hogy megleptél, mert valahol számítottam erre, de mostanra teljesen ráhangolódtam.
Csináljuk!
Látom, hogy makacskodsz, de tudod mit? Te döntöttél. Viseld a következményeit!
Te akartad.

Maradnál? Már nem akarsz menni? Sajnáljalak? Nem foglak.
Késő! Ne nézz hülyének. Menned kell.

A matracot én viszem, te meg vedd szépen a papucsod és mostmár azért is menjünk le a partra!

Szólj hozzá!

Címkék: kapcsolat vi. fejezet


A bejegyzés trackback címe:

https://simitas.blog.hu/api/trackback/id/tr54251800

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása